Környezettudatos fanyűvés
A megújuló természeti erőforrások közül talán a fát lehet a
legsokoldalúbban felhasználni. Ám ahhoz, hogy a fahasználat valóban
fenntartható legyen, sokkal több kell a kivágott fák
újratelepítésénél.
Népszabadság | 2009. február
Egy átlagos, 0,25 köbméternyi "fatartalmú" fenyőfából négy darab
vastag pallót, nyolc vékonyabb deszkát és 1500 darab tejes- vagy
gyümölcslés dobozt lehet gyártani, az értéktelen maradék anyagok
eltüzelése pedig fedezi a feldolgozási folyamat energiaigényét. Egy
köbméternyi fenyőfa a nemzetközi piacon nagyjából 50 eurót ér - ezt
a költséget egyetlen fa feldolgozásából ki lehet termelni, a
köbmétert kiadó másik három fenyő már tiszta profitot hoz. Persze
csak elméletben, hiszen ahhoz, hogy a fenyőfát kivághassák, az
erdőnek előtte 80-90 éven át rengeteg (ökológiai, rekreációs,
esztétikai és egyéb) funkciót ki kellett szolgálnia. Ezek a
szolgáltatások egyelőre nem jelennek meg a fa árában, költségként
viszont nagyon is jelentkeznek.
- Néhány éve figyeltünk fel rá, hogy a vásárlókat már nem csak az
ár érdekli. Azt is tudni akarják, hogy honnan származik a fa,
engedéllyel történt-e a kitermelés, biztosították-e a favágók
munkavállalói jogait, gondoskodtak-e a kivágott mennyiség
újratelepítéséről, hagytak-e elegendő odvas, korhadt törzset,
illetve magfát a letermelt területen - érzékelteti az új idők
újfajta elvárásait Uno Brinnen, a svéd Krosnäs faipari
óriásvállalat erdészeti igazgatója. Ezeket a szempontokat ma már
szigorúan be kell építeni az erdőművelési üzemtervekbe. A fa -
legalábbis Európa nyugati felén - olyan megújuló erőforrássá vált,
amellyel csak a társadalom folyamatos és intenzív figyelme mellett
lehet gazdálkodni.
Közben persze profitot is kell termelni, hiszen az erdők nagy része
gazdasági célokat (is) szolgál. A haszon pedig nemcsak az erdő
kárára biztosítható, hanem úgy is, ha csökkentik az élőmunkaigényt,
és növelik a gazdaságosságot. Mindehhez a kulcsot a gépesítés és a
komputerizáció adja. Hogy hogyan kerül a komputer az erdőbe, arra
egy meglehetősen látványos példát mutattak az egyik, Stockholmtól
jó 200 kilométerre északnyugatra lévő erdőgazdaságban a
Kelet-Közép-Európából odasereglett újságíróknak.
Ahol a fenyőfákat nyűvik - vízmosások szaggatta, háznyi sziklákkal
tarkított domboldalon -, oda semmilyen út nem vezet. Ahogy
keresztülvergődünk egy korábban letermelt, ma már embermagas
újulattal borított területen, valószínűtlen látvány tárul elénk:
mintha egy hatalmas szélvihar pusztított volna előttünk. De ez a
jóindulatú tornádó nagyjából minden huszadik fát a helyén hagyta, a
kivágott szálakat pedig szépen legallyazta, feldarabolta és
kupacokba rakta. Embert azonban nem látunk sehol, csupán egyetlen,
traktorszerű gépezet zakatol előttünk. A hivatalos neve kontraktor,
de a helyiek inkább a harvester machine (aratógép) elnevezést
használják. A masina hátul csónakméretű, láncba fogott
gumikerekeket, elöl lánctalpat visel.
Dupla markolókanálban végződő karja megragadja a fatörzset, utána
egy hatalmas láncfűrész megkezdi a vágást - mire a fa eldől, a
kontraktor már az ágaitól is megszabadította, és tetszetős,
négyméteres szálakra vágta. Percenként egy fával végez így az
aratógép egy olyan területen, ahol még gyalogosan sétálni is nehéz,
nemhogy fát vágni. A gép belsejében számítógép, a komputer agyába
minden egyes fa (pontos GPS-koordináták alapján) be van táplálva, a
kezelőnek gondolkodnia sem kell azon, hogy melyik fenyőt kell a
helyén hagynia. A furcsa jármű a fa gyökerét a földben hagyja, még
a moha- és zuzmórétegen sem keletkeznek begyógyíthatatlannak látszó
sebek. Az élőhely ugyan átalakul, de attól még élőhely marad, nem
olyan "csatamező", mint amilyeneket a hagyományos (netán
tarvágásos) kitermelések után látni.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú játszma: a végső letermelésre az
erdők 80-90 éves korában kerül sor. A fából bútor, építő- és
tüzelőanyag, meg persze csomagolópapír készül (egy tonna fából
pontosan 500 kilogrammnyi papír gyártható). És a felhasználók egyre
érzékenyebbek - nemcsak a minőségre, hanem a fa pedigréjére is.
Itt van például a Tetra Pak, amely évente kétmillió tonna papírt
használ fel. Lena Dahl, a vállalat erdészeti szakértője szerint
arra törekszenek, hogy ehhez az összes faanyagot "tanúsított"
erdőkből vásárolják meg (ezt a tervek szerint 2012-re fogják
elérni, jelenleg 80 százalék a tanúsított fa aránya). Az FSC
tanúsítórendszer logója addigra felkerül a cég valamennyi
csomagolóanyagára, hogy a fogyasztóban semmiféle kétely ne
támadhasson az alapanyag eredetével kapcsolatban. - Elképzelhető,
hogy ez a lépés némiképpen megdrágítja termékeinket. A termelés és
a kereskedelem kockázatait viszont csökkenti, hiszen nem leszünk
kitéve a különféle zöldszervezetek kritikájának és akcióinak -
hangsúlyozza a szakértő.
Per Larsson, a WWF erdészeti programvezetője szerint az Európában
legelterjedtebbnek számító FSC erdőtanúsítási rendszer messze nem
tökéletes ugyan, ám nagyjából megfelel a WWF minimális
fenntarthatósági elvárásainak. Hogy hol kellene még finomítani,
arra Gálfi László, a WWF Magyarországnál dolgozó kollégája említett
egy példát. Magyarországon is vannak már FSC-tanúsítvánnyal
rendelkező erdők - egyebek mellett a nem őshonos fajtákat
ültetvényszerűen telepítő Nyírerdő kezelésében. Gálfi ott látja a
problémát, hogy az FSC általános előírásait nem kell a helyi
sajátosságokra figyelő "nemzeti szabványokkal" kiegészíteni, így
egyes államokban csak a leglazább kritériumrendszert veszik át.
Eltekintenek például attól az előírástól, hogy a kezelt erdőterület
öt százalékát teljesen érintetlenül kell hagyni - ilyen őserdőszerű
magterületek Magyarországon gyakorlatilag nincsenek. Ilyen
körülmények között a szakértő szerint meddő dolog az a jelenleg is
zajló vita, hogy a védett erdőket profitorientált erdőgazdaságok
vagy a nemzeti parkok kezeljék, hiszen a szó valójában nem a
védettség mértékéről folyik, hanem elsősorban arról, hogy kinél
csapódjon le a gazdálkodás profitja. Inkább arra kellene
koncentrálni, hogy az erdővédelmi szabványok ne csupán az intenzív
faültetvény-gazdálkodás fügefaleveléül szolgáljanak, hanem nálunk
is azt jelentsék, mint Észak- vagy Nyugat-Európában.
Forrás: Nol.hu
Kapcsolódó startlapok:
Fa.lap.hu | Faiskola.lap.hu | Ökológia.lap.hu | Biodiverzitás.lap.hu
Garden
KERTÉSZETI ÉS ERDÉSZETI
SZOLGÁLTATÓ KFT
1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324.
Távbeszélő: (1) 277-95-35, (1) 277-48-22
Távmásoló: (1) 425-37-11
Hordozható távbeszélő: 30/ 688-9523
Világháló cím: gardenkft@gardenkft.hu
Honlap: www.gardenkft.hu ,
www.gyumolcsos.hu
© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: http://civertan.blogter.hu)
